Zsiros László Róbert 1981. január 7-én született nagyon fiatalon a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahonnan néhány nappal később már tovább is lépett észak felé. Először Putnok következett két évig, majd jó sokáig az acélvárosban (Miskolc) rendezkedett be. Egyetemről (ex-Kertészeti, ma Corvinus) Budapesten lógott. Picit több mint másfél évet az Egyesült Államokban töltött, de – ottani kollegái hosszas rábeszélése ellenére – végül nem disszidált.
Elég korán rájött arra, hogy a természettudományokkal jól lehet szórakozni, még ha ennek gyakran társadalmi (értsd: szülői) rosszallás is volt az eredménye. (Érthetetlen, hiszen hol lehet mérlegre tenni holmi vacak padlószőnyegen keletkező alig húszcentis égett foltot és a heves oxidációról szerzett tapasztalati tudás felbecsülhetetlen értékét? És vajon miért olyan félreérthető, ha valaki tizenévesen öngyújtóval kiskanálban karamellizál szőlőcukrot? Na ugye.)
Itt-ott-amott már korábban is próbálkozott ismeretterjesztéssel, de az igazi lökést a Csodák Palotája és benne az Öveges-terem adta. Előadóként a kísérlet-bemutatók közönségét hamar a szívébe zárta. A Csodák Palotája révén kinyíltak az ismeretterjesztés határai (több magyarországi rendezvény mellett Varsó, Waterford (Írország) és Lisszabon is befigyelt.)
Ma a Budapesti Corvinus Egyetemen (illetve az MTA egyik kutatóintézetében) PhD hallgató, emellett a Miskolci Egyetemen jogot levelez és persze töretlen lelkesedéssel (bár kicsit ritkásan) fel-felbukkan a Csodák Palotájában is.
No és persze szertáros.
Utolsó bejegyzések