Ha már unod az orgonaágat, adjál rózsát nitrogénben. Egy igazán különleges ajándék. 

Megvan az előnye, hogy csúszott a Szertár. Így legalább lehetett anyák napjára időzíteni.

Bár erős kételyeim vannak, hogy vajon minden anyukának a szemébe szökne-e a könny a videó végén található üzenettől, de úgy érzem, egy igazán különleges anyukának egy igazán különleges módon előkészített rózsa jár.*

* Ezt a szöveget! =)

Ui.: Igen, lemaradt a szokásos "jövő héten találkozunk" szöveg. Egyrészt, mert véletlenül letöröltem, másrészt pedig mert... na, szóval értitek. =)

Sziasztok, ez itt a Szertár... eddig kb. 50-szer hangzott el ez a mondat a videókon, hellyel-közzel heti rendszerességgel. 

Most azonban úgy néz ki, eléggé bizonytalanná vált, mikor lesz legközelebb Szertár-adás.

Mi a gond?

A kísérleteket kitalálni és felvenni nem vesz el sok időt. Elméletileg megvágni, feltölteni sem tartana túl sokáig. Elméletileg. Gyakorlatilag azonban egy gagyi miniDV kamerával dolgozom és egy olyan számítógéppel, ami szövegszerkesztésen kívül másra nem igazán alkalmas.

Ebből adódik, hogy egy-egy adás megvágása "technikai leállásokkal" együtt extrém esetben akár hat órát is elvehet. És a helyzet úgy veszem észre, egyre romlik. A mostani adás egy részét (kb. 4 perc a nyers) hajnal négytől reggel hatig próbáltam a kameráról a számítógépre átmásolni, sikertelenül (vagy--is sik--erül, csak egy kics--it a--ka--d--oz--ik). Egy másik részét meg még ez után vettem volna fel (terv szerint reggel hat körül) a Csodák Palotájában. Utána lett volna időm gyorsan megvágni, feltölteni, és mehettem volna dolgozni. Hát ez elmaradt.

Elég sok munkateher van most a vállamon, a Szertárral lenne kedvem foglalkozni (nyilván, ha nem élvezném, nem is csinálnám), de ennyi időt nem tudok áldozni rá. 

Iratkozzatok fel RSSre, és majd egyszercsak lesz. De hogy mikorra jutok odáig, azt nem tudom.

 Nagyon izgalmas kísérletnek lehettek ezúttal (is) szemtanúi, ugyanis meggörbítem a téridőt. Ennek következtében egy féreglyuk nyílik szerda és vasárnap között, amin az épp aktuális Szertár-adás simán átcsusszan. Majd meglátjátok...

Aki a címet olvasva arra gondol, hogy egy nyamvadt 9V-os elemmel fogok elektrolizálgatni, az téved. Ma ismét biológiai kísérletes videó van terítéken.

Nem igazán szeretnék mélységében belemenni a stressz, szabad gyökök, reaktív oxigénfajták meg ilyenek tárgyalásába, mert félő, hogy egyből nagyot zuhanna a Szertár nézettsége. Legyen elég annyi, hogy már régóta meg szerettem volna mutatni, hogy hogy pezseg az élesztő, amikor hidrogén-peroxidba (H₂O₂) tesszük, de nem találtam elég érdekesen tálalhatónak. Aztán belebotlottam egy olyan kísérletleírásba a neten, amivel egy cseppet fel lehet turbózni a jelenséget. Íme. 

Hidrogén-peroxidot a gyógyszertárban lehet kapni, bár túlzottan nem lelkesedem az ötletért, hogy ilyenekkel szórakozzatok. Inkább fűzzétek meg a kémia- vagy biosztanárotokat, hogy órán csináljátok. Még tán témába is vághat a katalizátorok/enzimek* kapcsán. (Röviden: katalizátor az a kémiai cucc, ami egy egyébként is végbemenő kémiai reakciót felgyorsít úgy, hogy a végén ő maga az eredeti formájában megmarad. Az enzimek meg az élőlényekben lévő katalizátorok.)  

(*A kísérlet magyarázata megosztotta azt az egy stresszélettanos ismerősömet, akivel megvitattam. Valószínű ugyanis, hogy a heves pezsgésnek csak részben oka a kataláz enzim. Egy sejtben bőven akad ugyanis oxidálnivaló, amire a H₂O₂ ezer örömmel rá is cuppan. Ellenben a döglött sejtek nem pezsegtek. Tehát mégis lehet valami a katalázos sztoriban.)

Többen jeleztétek, hogy nem lehetett lejátszani a ma feltöltött adást.

Bár továbbra sem jöttem rá, mi a hiba forrása, mindenesetre most feltöltöttem tecsőre is, és onnan ágyaztam be. Ezzel úgy tűnik, már nincs probléma.

Bocsi.

A mai kísérlet nem kis terekre lett kitalálva, viszont óriási előnye, hogy mindössze egy gégecsőre van hozzá szükség.

Egy kis gégecső, egy kis Bernoulli, egy kis hangtan.

Mi a közös a könnyűbúvárban és a zsebtelepben? Miért süllyedünk? Miért emelkedünk fel? Már megint egy videó megannyi hasznos információval.

Minden vízbe mártott test, kisangyalom. A Cartesius-búvár egy igazi klasszikus. Egyben újabb Szertár-videó készítési gyorsasági rekordot döntöttem vele. Kicsit olyan ovis lett, Arkhimédészt még csak hírből sem említem. De hát heuréka!

Azt meg már csak a tudománytörténetre fogékonyabb, művelt ovisoknak mondom, hogy a cucc Descartes-ról (rómaiasan: Renatus Cartesius) kapta a nevét...bár túl sok köze állítólag nem volt a játékhoz.

Ide most írhatnék Bernoullitól Roberto Carlos góljáig. De inkább nézzétek meg a videót.

Itt van egy egész jó cikk (igaz, angolul) a témához kapcsolódva. A többit majd a hozzászólásokban megvitatjuk.

 Jó hír a Facebook megszállotjainak.

Már nem csak azt tesztelhetitek, hogy kik vagytok a Szomszédokból, vagy melyik magyar celeb lakozik lelketek mélyén, hanem azt is, hogy melyik eddigi Szertár-kísérlethez passzol leginkább a személyiségetek.

Töltsétek ki a rövid Szertár-kvízt, és megtudjátok. 

Ha tetszik, csatlakozzatok a Szertár facebookos oldalához.

Szerintetek hogy néz ki a DNS? Mint egy megtekert létra? Vagy netán olyan, mint a takony? Most majd kiderül.

A múlt héten láttam valamelyik újságban, hogy "elvégezték a DNA-tesztet". Szép. Picit olyan leiterjakabos fordulat.

Aztán elgondolkodtam azon, hogy lépten-nyomon "beleütközünk" a DNS-be. Helyszínelőkben, Doktorhauszban, de még tán a Csillagvirág Klinikán is. Tudjuk, hogy a DNS nagyon fontos. Nélküle nem lenne élet, és a molekuláris biológusoknak is felkopna az álluk. 

Nagyjából mindenki el tudja képzelni, hogy hogy néz ki a dezoxiribonukleinsav. Legalábbis képek alapján. De a déenes valahogy ettől még egy olyan megfoghatatlan, elvont izé marad. 

Hát most testközelből is megnézhetitek, hogy milyen.

Bioszórára ideális kísérlet. (Mire elkészültök vele órán, tuti kicsengetnek, és nem jut idő a dolgozatra.)